A kényelem érzete – minden a hőmérsékletről és a páratartalomról szól. Az emberi test által érzékelt levegő hőmérséklete eltérhet a ténylegesen mért hőmérséklettől. Hőérzetünk a melegtől vagy forrótól a kellemesen át a hidegig terjedhet. Mindannyian szeretnénk megfelelő klímát élvezni, és ebben a páratartalom döntő szerepet játszik. Alacsony páratartalom mellett még a magas hőmérsékletet is jobban elviseljük – bár izzadunk, a száraz levegő gyorsan elpárologtatja az izzadságot a bőrről, ami hűsítő hatást kelt.
Ez azonban nem így van meleg, párás éghajlaton. Magas páratartalom esetén a párologtatás csökken, és ezzel együtt a hűtőhatás is. Ennek következtében még jobban érezzük a meleget. A levegő nyirkosnak és ragacsosnak tűnik, ami keringési problémákhoz és alvászavarokhoz vezethet. Mindezek ismeretében egyértelművé válik, mit kell tudnia egy jó légkondicionálónak. A hűtés önmagában nem elegendő – a kellemes klíma eléréséhez a páratartalmat is csökkenteni kell.
A légkondicionáló feladata
A légkondicionálásba azért fektetünk be, hogy növeljük a kényelmet otthon vagy járművünkben. Az a hőmérséklettartomány, amelyet komfortosnak érzékelünk, valójában nem túl széles – ahogyan azt az ábra is mutatja. A 26 °C-ig terjedő hőmérséklet csak alacsony páratartalom mellett kellemes. Párás levegő esetén a hőmérő ne mutasson 20 °C-nál többet. Akkor érezzük magunkat a legkellemesebben, ha a helyiség hőmérséklete 18 és 22 °C között, a relatív páratartalom pedig 40–70 % között van. Ahhoz, hogy ezeket a feltételeket egy lakóautóban megteremtsük, a levegőt egyszerre kell lehűteni és párátlanítani. Ehhez kompresszoros légkondicionáló berendezésre van szükség. Azok a klímarendszerek, amelyek közvetlen vagy közvetett párologtatásos hűtésen alapulnak, kevésbé hatékonyak.
Tippünk: kompresszoros rendszerek. A kompresszorral működő légkondicionáló rendszerek a leghatékonyabbak. A kondenzációs elven működő rendszerekkel ellentétben ezek a levegő páratartalmát is csökkentik.
Hogyan működik a légkondicionáló
A légkondicionálók alapvetően ugyanazon az elven működnek, mint a konyhai hűtőszekrények hűtőegységei – bár azoknál lényegesen hatékonyabbak. Mindkét rendszerben egy hűtőközeg vonja el a hőt a hűteni kívánt térből, majd azt a külső környezetbe vezeti el. Egy légkondicionálónak emellett a páratartalmat is csökkentenie kell.
A lakójárművekben leggyakrabban alkalmazott klímarendszerek
Párologtatásos rendszerek: A tetőre szerelt egységben vizet párologtatnak el, amit egy szűrő gyűjt ö
ssze. Egy ventilátor a környezeti levegőt ezen a szűrőn keresztül szívja be, így jön létre a hőcsere. Előnyök: alacsony áramfogyasztás, kis tömeg. Hátrány: A hatékonyság a levegő páratartalmától függ, így a teljesítmény változó. 85%-nál magasabb páratartalom esetén – amikor a légkondicionálásra leginkább szükség lenne – jelentősen csökken a hatékonyság. Ráadásul ezek a rendszerek természetüknél fogva növelik a jármű belső páratartalmát, függetlenül a külső viszonyoktól.
Kompresszoros rendszerek: Egy zárt körben keringő gáz halmazállapotú hűtőközeg sűrítés hatására folyadékká alakul. Ez a folyadék egy csőrendszeren keresztülhaladva az elpárologtatóban újra gázzá válik, közben pedig elvonja a hőt a környezetéből – az elpárologtató külső felülete lehűl. A hűtőközeg ezután visszajut a kompresszorba, ahol a ciklus újraindul. Ily módon a rendszer hűti és párátlanítja a jármű belső levegőjét. Előnyök: egyenletes és erőteljes hűtési teljesítmény, amely nagyrészt független a környezeti hőmérséklettől és páratartalomtól.
Sok kompresszoros légkondicionáló fűtési funkciót is kínál. A fűtés hatékonysága és teljesítménye attól függ, milyen típusú rendszerrel van dolgunk. Egy egyszerű fűtőbetét is elegendő lehet egy hűvös estén.
Az energiatakarékos hőszivattyús technológiával működő légkondicionálók 2200 wattos vagy nagyobb fűtőteljesítménnyel rendelkeznek – ez bőven elegendő a jármű felfűtésére a szezon elején vagy végén.
Hőmérsékleti viszonyok lakójárművekben és azok okai
A lakóautók es lakókocsik nem házak – nincsenek vastag falaik, és meg ha jól szigeteltek is, napsütésben gyorsan felmelegszenek. A belső hőmérséklet könnyeden elérheti a 30 °C-ot vagy meg többet – nemcsak a forró, napsütéses delén, hanem a mérsékelt égövben is. A jármú belső hőmérsékleté nemcsak a szigetelésen múlik. Egyéb tényezők is szerepet játszanak, például az ablakok méreté és száma. Egy kis ablakos lakókocsi kevésbé melegszik fel, mint egy nagy üvegfelületekkel rendelkező lakóautó. Az is sokat számít, hol parkolunk: tűző napon vagy fa árnyékában. Szellőztetjük rendszeresen a járművet? Vagy minden ablak zárva van, és a hő akadálytalanul terjed a belső térben?
A megfelelő kiválasztása
A megfelelő légkondicionáló kiválasztása attól függ, milyen járműve van. Hőszigetelés, üvegfelületek … és más szempontok, amelyeket
érdemes figyelembe venni Sajnálattal közöljük, hogy nincs egységes képlet arra, melyik légkondicionáló melyik járműhöz illik. Az azonos méretű épületek és azonos hosszúságú járművek is teljesen eltérő hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkezhetnek. A szigetelésük, valamint
az ablakok mérete és száma határozza meg, mennyi hő jut be a belső térbe. Egy jól szigetelt, kis ablakokkal rendelkező lakókocsi kevesebb hűtőteljesítményt igényel, mint egy rosszul szigetelt jármű nagy ablakfelületekkel. A jármű hossza jó kiindulópont lehet a légkondicionáló
kiválasztásához. Vásárlás előtt azonban érdemes közelebbről is megvizsgálni a lakóautó vagy lakókocsi belső terét. Milyen az elrendezés, és hová tervezi beépíteni a készüléket? A teljes járművet szeretné klimatizálni vagy csak egy részét? Mekkora az a helyiség, amely hűtést igényel?
Járműtípusok
a. Félintegrált jármű
b. Integrált jármű
c. Alkóvos kialakítás
d. Lakókocsi/karaván
e. Furgon
A nagyobb üvegfelületekkel rendelkező lakójárművek magasabb követelményeket támasztanak a légkondicionáló rendszerrel szemben. Az ablakok száma és mérete nagymértékben a jármű típusától függ. Egy félintegrált lakóautó közepes méretű ablakokkal már önmagában is kihívás a klímának. Ha pedig integrált, panorámaablakos járműről van szó, még nagyobb teljesítményre lesz szükség. Az alkóvos kialakítás előnye, hogy a szélvédőt árnyékolja a túlnyúló rész, így az kevésbé melegszik fel. A viszonylag kis ablakos lakókocsik ezzel szemben kevés problémát jelentenek.
Milyen követelményeknek kell megfelelnie a légkondicionálónak?
Svédország északi része vagy a szicíliai nyári hőség?
Ha a hűvösebb skandináv régióba utazik, ott nem kell a klímaberendezést extrém terhelésnek kitenni – ezekhez a körülményekhez kisebb teljesítmény is elegendő. Ne spóroljon azonban a teljesítményen, ha rendszeresen Dél-Európába utazik – különösen, ha gyermekek vagy háziállatok is vannak Önnel. Egy meleg nyári napon a lakójármű hamar kellemetlenné válhat. Ha pedig az éjszakák sem hűvösek, akkor a pihenés és a feltöltődés csak megfelelő klímaberendezéssel lehetséges.
Milyen hűtési teljesítményt várhatok el?
Ez alapvetően józan ész és energiafelhasználás kérdése. A lakókocsik légkondicionálójától nem szabad ugyanolyan teljesítményt elvárni, mint az autók motor által hajtott klímarendszerétől. Aki 18 °C-os belső hőmérsékletet szeretne délidőben, amikor a nap magasan jár és a kinti hőmérséklet jóval 30 °C felett van, az valószínűleg csalódni fog. Cserébe viszont kellemes hőmérsékletű éjszakában bízhat, ami nyugodt alvást biztosít. A lakójárművek légkondicionálóinak célja nem az, hogy a külső hőmérséklettel harcoljanak, hanem hogy megakadályozzák a hőmérséklet-emelkedést, amit az úgynevezett „emberi tényezők” okoznak. A napsütésnek kitett jármű belső hőmérséklete általában jóval meghaladja a külső hőmérsékletet. A légkondicionálók jelentősen képesek csökkenteni a belső hőmérsékletet és a páratartalmat, ezzel komfortosabb beltéri klímát biztosítanak.
Általános ökölszabály:
Törekedjen arra, hogy a belső hőmérséklet 18–22 °C között, a páratartalom pedig 40–70% között legyen – ezek az értékek számítanak ideálisnak a komfortérzet szempontjából. Ha biztosra szeretne menni, használjon hőmérőt vagy higrométert, és kapcsolja be a légkondicionálót, amikor szükséges. A belső hőmérséklet lehetőleg ne legyen több mint 8 °C-kal alacsonyabb a külső hőmérsékletnél – ez az egészség és az energiatakarékosság szempontjából is kedvező.
