Nézzük! A legfontosabb, hogy a fő komponenseket vegyük sorba. A kiinduló elemünk a kompresszor, azt követi a kondenzátor, majd jön az expanziós szelep nevű rendkívül fontos alkatrész, aztán az elpárologtató és végül egy tartályon keresztül visszaérünk a kompresszorba. Ezt a kört teszi meg a hűtőközeg (régi nevén freon) is. Fontos, hogy a hűtőközeg egy olyan anyag, ami a nyomás és a hőmérséklet változás hatására a halmazállapotát is változtatja folyékony és gáz között. Tulajdonképpen ezen alapul az egész rendszer.
A kompresszorból magas nyomáson, gáz halmazállapotban jön ki a hűtőközeg. Így érkezik a kondenzátorba, de itt a hőcserélő végére folyadékká csapódik le, azaz kondenzálódik, innen az elnevezés. Az expanziós szelepbe magas nyomású folyadékként érkezik, ahol egy kis furaton keresztül préselődik át és a nyomása ezáltal leesik.
Így a hűtőközeg az elpárologtató csőkígyójába fecskendeződik be alacsony nyomású folyadék, de megpróbál azonnal gőzzé válni. És közben nagyon sok hőt von el a környezetéből. Ez az az egység, ami a hűtött térben van. Gyakran egy ventilátor szállítja rá a magasabb hőmérsékletű levegőt és hideg levegőként fújja le róla. Ezt követően az alacsony nyomású és hőmérsékletű gáz halmazállapotú hűtőközeg kerül vissza a kompresszorba és kezdődik minden az előröl.
A kérdés, hogy akkor mi is történik valójában?
Az alkatrészek egyensúlyának köszönhetően és a halmazállapot változás segítségével az elpárologtató környékéről elvont hőt a kondenzátorral kijuttatjuk a kültérbe.
Emlékszel, amikor környezet órán magyarázták az elpárolgást? Egy nagyon illékony folyadékot öntöttek a bőrünkre és éreztük, hogy hideg lett. Vagy mikor a patronból spray-s kupából a hirtelen kiengedett gáz lehűtötte magát a patront, vagy a spray-s flakonból kifújt gáz lehűtötte magát a spray-s flakont. Nagyjából ez zajlik le zárt és folyamatos módon az elpárologtatóban is.
